OKTATÁS



A Van Helyed! Rendszer iskolán kívüli oktatása a Van Helyed! Stúdió szolgáltatásai már működnek Ózdon. A korai fejlesztést nyújtó szolgáltatások az, óvodai, általános iskolai programok kialakításán folyamatosan dolgozunk.

A Van Helyed! Rendszert ott kell kiépíteni és hatékonyan működtetni, ahol a legtöbb társadalmi probléma jelen van, és ahol a legkevésbé kezelik azokat eredményesen. Ilyen helyszín Észak Magyarország. Tehát Ózdon a problémák számos aspektusára tudunk reflektálni.  

A Harlem Children Zone modellje Amerika szerte elterjedt. Ez a sikeres modell hosszú évek alatt reformálta meg, egyesítette az integrációs törekvéseket. A Van Helyed! Rendszer lényegét tekintve a HCZ-ével közös alapelveken nyugszik és hasonló célokért küzd. Holott függetlenül, a helyi viszonyok ismeretében, egy magyarországi városkában, Ózdon érlelte, érleli ki szolgáltatásainak rendszerét.

A Van Helyed! Stúdió oktatási hálójának 2014-2019-es periódusának közvetlen célja

A pedagógus-pszichológus team Tehetség tesztjének eredményei alapján és az alábbi kritériumokat figyelembe véve vettük fel első növendékeinket. Szegénységben élő, szegregált iskolába járó, tovább tanulásban motivált, jó képességű, tehetséges, 9-14 éves diákokat kerestünk. A Van Helyed! Stúdió számunkra és családjuk számára nyújt védőhálót és felkészítés az érettségit adó, integrált iskolai rendszerbe történő továbbtanulásra. Készségek fejlődését segítő környezetben, a hátrányosabb iskolai, szociális és egészségügyi  állapot következtében kialakuló hiányok kompenzálásával dolgozunk.

Pedagógiai munkánk lényege ennek a felkészítő- és tehetség programnak a keretében (a szegregált iskolák okozta hátránykezelés biztosítása mellett) korszerű, saját tanterv alapján végzett reflektív pedagógiai munka. A Stúdióba bekerülő gyerekek képességeinek, tudásszintjének, iskolai tanulmányainak, és a továbbtanuláshoz szükséges hatékony, személyes fejlesztésének megfelelő, az alkotást is eszközként alkalmazó oktatás nyújtása.  A szociális és oktatási esetkezelés során a család és a gyermek számára nyújtott patrónusi szolgáltatás folyamatos.

A szociális- és oktatási esetkezelés: minden gyerekkel egyénileg foglalkoznak a segítők (patrónusok), akik heti rendszerességgel követik a gyermek iskolai eredményeit, a családok helyzetét, a növendék Stúdiós munkáját és haladását. A Stúdióban egy 10-12 fős gyerekcsoportra egy csoportfelelős patrónus jut. A patrónus szorosan együttműködik minden olyan szereplővel, aki hatással van a gyerek/fiatal fejlődésére. Erre egy külön feladat-támogató, nyomon követő IT rendszert dolgoztunk ki.

A mélyszegénységben élő többségében roma gyerekek továbbtanulási esélyei egyre csökkennek. Ezzel a munkaerőpiacra való bekerülési lehetőségük is egyre kisebb. A társadalmi és gazdasági válsághelyzethez vezető probléma kezelésére dolgoztunk ki komplex, iskolán kívüli oktatási szolgáltatásokat, amely 2014-től zajlik Ózdon. Hosszútávú célunk a deszegregáció elősegítése, a gördülékeny integráció támogatása. Jól szervezett oktatási rendszerünk része az önkéntes munka, az önkéntes képzés és az önkéntes munkacsoportok működtetése.

Közvetlen célunk kognitív és nyelvi képességeket, iskolai képességeket, motivációt, jövő orientációt és önértékelést fejleszteni. Tehetség tesztünk alapján felmért tanítványaink iskolaváltását és az új intézményben történő továbbhaladását támogatni. Iskolán kívüli, napi rendszerességű, komplex pedagógiai munka és egyéni fejlesztés keretében előkészíteni. A sikeres felvételi után pedig a bennmaradást nyomon követni, támogatni.

A továbbtanuló diákjaink haladását a program egésze alatt a patrónusi rendszeren belül az iskolákkal való együttműködésben és az általunk kifejlesztett IT rendszer segítségével kísérjük végig.

Ezzel együtt támogatói hálózatot építünk ki a befogadó iskolák, az anyaiskolák, valamint a Van Helyed! Oktatási Program között. Munkánk lényeges módszertani eleme a közösségépítés, a családok megismerése és bevonása. A tehetségfejlesztés és hátránykompenzáció, amelyhez környezettanulmányok is készülnek. A családokkal való partneri viszony kialakítása, a tágabb közösséggel való kapcsolat része a gondoskodás, a szükséges szociális szolgáltatások biztosítása a rászorulók számára.

A Van Helyed! Stúdiót 2014-ben indítottuk a dán Velux alapítvány támogatásával.

2014 januártól októberig tartott az Alkotóház építése. Az Alkotóház a szegregátumok és a centrum metszéspontjában áll. Családias közeget teremt a tanuláshoz. A diákok sajátjukként használják a berendezéseket (konyha, bútorok, könyvek, játékok...) megtapasztalva ezzel egy olyan életszínvonalat,amiért megéri tanulni, dolgozni.

A költségvetés fennmaradó részét az alkalmazottak fizetésére, a rezsi költségekre és a szállításra fordítjuk. Az iskola, az alkotóház és az otthonuk között szállítjuk a gyerekeket, akik ellenkező esetben el sem érnék a támogató szolgáltatásunkat. A mindennapi étkezést adományokból és egyéb eseti forrásokból fedezzük.

Az Alkotóház építésével párhuzamosan folyt a tanárok, szociális munkások, művészek, a tehetséges roma és nem roma hátrányos helyzetű diákok kiválasztása.

Felvettük a kapcsolatot a szegregált iskolákkal és megkértük a tanárokat, hogy ajánljanak tehetséges, motivált, nehéz sorsú 9-14 éves gyerekeket a programunkba. Az ajánlott 150 diák közül a ’tehetség teszt’ illetve a családokkal készült interjúk alapján 77 tanuló került be a programba. Októberben megkezdődött az a munka, ami motivált, jó képességű, tehetséges diákok és családjaik számára ad védőhálót, és felkészítést nyújt érettségit adó, integrált iskolai rendszerbe történő továbbtanulásra.

Az álláshirdetésünkre jelentkezők közül interjúk után választottuk ki a tanárokat és a szociális munkásokat/patrónusokat. Magyar nyelv és irodalom, angol, matematika, természet ismeret és történelem, zene stb. tanárokat foglalkoztatunk. Az alapítvány Ózdon munkaadóként is megjelenik, például a takarítónő és két szociális munkás/patrónus stúdiós foglalkoztatottságuk előtt munkanélküliek voltak. 6 patrónus, 12 pedagógus, 1 fejlesztő pedagógus 12 önkéntes szakember, 2 alkotásközpontú programvezető dolgozik a növendékekkel hétfőtől szombatig hat órában.

Célunk, hogy a felvételt nyert gyerekek olyan intellektuális, kulturális és verbális közegben mozogjanak, amely egy középosztálybeli, értelmiségi család mindennapjaiban természetes. A tudásanyag megszerzésén túl folyamatosan fejlesztjük diákjaink szociális és érzelmi kompetenciáit. A Stúdiónk mesterséges ’családja’ hozzásegíti a gyerekeket ahhoz, hogy helyt tudjanak állni szegregált iskolán kívüli oktatási intézményekben, munkahelyeken. A hat év során több száz gyerek fordul majd meg a Stúdióban és annak holdudvarában, akik egymás számára jelentenek majd támaszt. Felnőtt korukban lesz egy közös identitásuk, amit a stúdiós élmények alapoznak meg számukra. Igyekszünk az önbecsülésüket megerősíteni, ami visszahat a családjukra és a nem stúdiós osztálytársaikra. A Stúdió ösztönzi a többi gyereket is a bekerülésre, minden évben új diákokkal bővül a program. A stúdiós gyerekek a testvéreiket és a barátaikat szeretnék bejuttatni a programba, ami pozitív visszajelzést jelent számunkra. Reményeink szerint generációkon keresztül érvényesül majd a multiplikátor-hatás.

Munkánk gyakran közbeszéd tárgya a városban, így hidat teremt a kirekesztett és lenézett roma, illetve a nem roma lakosság között. A Van Helyed! Stúdió példa értékű abból a szempontból is, hogy a projektben dolgozó csapat vegyes összetételű: budapesti és vidéki értelmiségiek, ózdi munkanélküliek, egyetemisták, közoktatásban résztvevő és azon kívüli tanárok, művészek, pszichológusok és szociális munkások dolgozunk közösen egy élhetőbb jövőért. A Stúdió mindennapjaiban gyakran helyet kapnak a diákok szülei is, például az első Budapesten szervezett táborba is velünk utazott néhány szülő és segítették munkánkat. Csapatunkon belül megvitatjuk, és felosztjuk a feladatokat. Nincs fontos és nem fontos szereplő, hiszen, amíg az egyik szociális munkás/patrónus például a kisebb gyerekeknek táncot oktat, a nagyobbak dolgozatra készülnek szaktanári segítséggel. Bár van egy előre megfogalmazott kerettantervünk, a gyerekek igényei és kérései folyamatosan formálják a Van Helyed! Stúdió mindennapjait. Minden tevékenységbe bevonjuk a gyerekeket, a filmek, fotók, FB oldal elkészítésétől, a terítésig. Érzik, hogy részük van a sikerben és mernek felelősséget vállalni a stúdiós programokért. Ezáltal egyre inkább magukénak vallják a Stúdiót

A Van Helyed! Stúdió a Van Helyed! Rendszer egyik pillére

A problémák, amelyeket Ózdon a Van Helyed! Rendszer céloz, és amiért előszsör a van Helyed Stúdiót indítottuk el, azok általánosságban jellemzik a Közép-Európai leszakadó rétegeket.

Gyermekek ezrei rekednek - az adottságaiknak és képességeiknek megfelelő, a kor elvárásaihoz igazodó - oktatás és életmód keretein kívül. Ezzel mintegy predesztináltak arra, hogy életük nagyobb részét családjuk és a társadalom eltartottjaiként éljék le. Ugyanakkor egyértelmű, hogy ma és a jövőben csak az a munkaerő lehet sikeres, aki a piacon értékesíthető tudással és képzettséggel rendelkezik, és megfelelő testi, szellemi és pszichés állapotban kapcsolódik be a versenybe.

A CEU és az MTA magyar közgazdászai kimutatták, hogy a roma és nem roma fiatalok között jelentősek a különbségek olvasási és matematikai kompetenciák terén. Ezeket a különbségeket nem az etnikai hovatartozás, hanem jól értelmezhető társadalmi okok magyarázzák. A roma fiatalok lemaradásának okai: (1) a készségek fejlődését segítő környezethez való hátrányos hozzáférés kisgyermekkorban és iskolás korban, (2) a rosszabb egészségi állapot születéskor és gyermekkorban, valamint (3) a hátrányosabb, minőségen aluli oktatásra.

Az általános probléma ózdi számai

A problémát jelent, hogy körültekintő statisztikai adatok, friss kutatások nincsenek. Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája és azok számai tíz évesek. A kötelezően elkészített Helyi Esélyegyenlőségi Terv 2o11-es adatai sokszor ellentmondásosak.

Népesség és a gettó

Amit tudunk: Ózd lakónépessége 37 380, ebből gettószerű környezetben él 7 649 fő. Az össznépességben 0-14 éves korúak aránya 16 %, a szegregátumokban 28 %. Hatvan éves kor fölöttiek esetében fordított az arány, az össznépesség tekintetében magasabb (21%), a gettókban (11%). Országos adatok szerint a gettókban tíz évvel korábban halnak meg az emberek.

Amíg az össznépességből 32% -nak nincs általános iskolánál magasabb végzettsége, addig a szegregátumok lakóinak 70%-a a nyolc osztályt vagy még azt sem végezte el. Nem csoda, hogy középfokú, vagy felsőfokú végzettséget a szegregátumban élők 2%-a sem szerez. E tekintetben az egész régió aránya nem éri el az országos átlagot. (Kivéve a Van Helyed! Stúdió, ahol a középiskolában továbbtanuló diákjaink száma jóval meghaladja az országos átlagot.) Lényeges megjegyezni, hogy tudományos vizsgálatok és tapasztalati tények egybehangzóan igazolják: az általános iskolás kor végére a lemaradás már behozhatatlan, és a felzárkózás esélye a töredékére csökken. A korai fejlesztés ténye szempontjából az is megdöbbentő, hogy még nyilvántartás sincs a szegregátumokban élő 5 éven aluli gyerekekről. Ózdon 1 bölcsőde üzemel, gyakorlatilag a középosztály veszi igénybe, 108 férőhelyre 113 gyerek jut. Jól tudjuk, hogy minél későbbi életszakaszban avatkozunk be, a felzárkózás költségei annál magasabbak, és a beavatkozások tényleges eredményessége annál kérdésesebb. Tudomásul kell azonban venni, hogy a családközpontú roma népesség esetében a bölcsődéztetés jelen formái túl rideg megoldást kínálnak. Mindezek fényében a VHR nem véletlenül a Família Stúdió családi szolgáltatásaival alapozza meg a kora gyermekkori fejlesztést.

A minőségi óvodai nevelés arányai is elkeserítőek. 16 óvodából 4-be 100% cigány gyerekek aránya, 10-ben többségében cigány gyerekek járnak. Ebből 93% veszélyeztetett gyerek, 60% hátrányos 34% halmozottan hátrányos. Ezek az óvodák minden szempontból túlterheltek, szemben a maradék 6 óvodával, ahova az ózdi gyerekek 35 %-a jár. Elvétve akad roma származású közöttük.

Hasonló az oktatás minősége és a diszkrimináció az általános iskolákban is. Ózdon 11 intézményben folytatnak alapfokú oktatást, összesen 3749 gyerek jár ide. Ebből hátrányos helyzetű 2549 (68%) ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű 1239 (33%). Ezeknek a gyerekeknek a nagy része a város 5 iskolájába jár. A szegregált területek általi terhelés tehát 5 intézményre összpontosul, ezekbe az iskolákba jár a város halmozottan hátrányos helyzetű, többségében roma általános iskolásainak 86,6%-a, és a veszélyeztetett gyermekek 96%-a. Az öt érintett iskolán belül a gyermekek 38,3%-a halmozottan hátrányos helyzetű, 12,7%-a veszélyeztetett helyzetű. Ezek az arányok évről évre rosszabbak. A veszélyeztetett, halmozottan hátrányos helyzetű, szegény, többségében roma diákok oktatása minőségen aluli. Az iskolákra jellemző, hogy képzetlen tanárok, korszerűtlen körülmények között, idejétmúlt módszerekkel dolgoznak. Az iskolák nem tudják kezelni a szociális és szociokulturális hátrányokból fakadó problémákat. A jó képességű diákok esetében is nagy számban előfordul, hogy az iskolaköteles korig (16 év) mindössze az általános iskola 3-4 osztályát végzi el. Többségük 7. 8.-ban végleg lemorzsolódik. A botrányos oktatási helyzet, a minőségi pedagógusok hiánya, a gyerekek korai iskolaelhagyásához, a funkcionális analfabetizmus terjedéséhez, a nyomor újratermelődéséhez vezetnek.