Bódis Kriszta a Van Helyed! szakmai vezetője (író, dokumentumfilmes és pszichológus) társadalmi problémák kezelésével foglalkozik.
Közel húsz éves tevékenységének eredménye azoknak a szolgáltatásoknak a rendszere, amelyek egy részét vezetésével meg tudtak valósítani a Hétes telepen 2013-ig és, amit akkor Alkotásközpontú modellprogramnak nevezett el.
Hétes egy Ózdon található roma telep, ahol nincs vezetékes víz, nincs megfelelő fűtés, nincs munka, és közel négyszáz hátrányos helyzetű, felhalmozott adóssággal küzdő, többségében munkanélküli ember él összezsúfolva kis területen, rossz lakhatási, szociális és egészségügyi körülmények között. Jellemzően kevés az idős ember és sok a gyerek.
Az Alkotásközpontú modellprogram a helyi viszonyok, a helyi kultúra résztvevő megfigyeléséből és a helyiekkel kialakított bizalmi partnerségből fejlődött ki.
Ózdi tevékenysége egy film forgatásával, egy hátrányos helyzetű hétesi roma nagy család (közel harminc fő) támogatásával és a több ezres ózdi roma lakosságot érintő kilakoltatásokkal szembeni emberjogi aktivitással indult.
Ebben az időszakban Bódis Kriszta önkéntes aktivistaként telepieket és civileket mozgósított az országosan is jellemző helyi problémák kezelésére. Az első években közel száz család kilakoltatását akadályozták meg, állami adósságkezelő programot dolgoztak ki, telep- rehabilitációs beavatkozásokat kezdeményeztek, adományokat gyűjtöttek és osztottak a rászoruló családoknak.
2007-től alkotó tábort szervezett a Hétes telepen belül. Az alkotó tevékenységekbe való bevonás, az alkotói pozíció, az alkotás és értékteremtés élményének folyamatos megtapasztalása közösséget formált.
Bódis Kriszta az önkéntes munka sikereire alapozva 2011-ben életre hívta a Van Helyed! Alapítványt.
“Az itt folyó munkánk lényege, hogy az emberek elkezdtek hinni abban, hogy tetteikkel, kreativitásukkal és összefogással változásokat tudnak elérni, kitörési pontokat találhatnak a nyomorból.”
Olyan közösség jött létre, akik összefogtak lakhatási körülményeik javítása érdekében, akik fürdőházat tudtak építeni, akik focipályát tudtak létrehozni egy szeméttelep helyén. Akik munkakeresés céljából az Alapítvány Alkotóházában és munkatársaink segítségével számítógépen önéletrajzokat írnak és küldenek interneten, és találnak munkát. Akik gyerekeiket egymással versenyezve küldik az Alapítvány által működtetett iskolán kívüli oktatási programokra. Akik művészekkel együttműködve fesztiváldíjas kisfilmet vagy tévéadást tudnak készíteni, mint a Plural Plus díjas Valovi rap. Akik prezentálják az alapítványi munkát egy-egy konferencián, és még sorolhatnánk a pozitív változásokat.
Az Alkotásközpontú szociális és integrációs modell Hétes telepi gyakorlatában egy helyen, egymásra épülő beavatkozásokkal mutatták meg, hogyan lehet eredményesen és komplex módon kezelni a társadalmi hátrányokat.
Innovatív munkánk nemzetközi szinten is elismerték, mint jó gyakorlatot. Javaslataink azóta is elérnek a törvényhozás és az integrációs kormányzati szakpolitika legmagasabb szintjeire.
Az Alkotásközpontú settlement
Egy beilleszkedő szervezet tevékenysége. A telepre beköltöző civil szervezet “együtt él” a helyiekkel, és feltérképezi a problémákat. A helyiekkel kialakított személyes és partneri együttműködés lehetővé teszi, hogy az elért eredmények fenntarthatóak legyenek. A Filmes Média munka, és szemléletváltás A Van Helyed! Filmes Média Műhely országosan egyedülálló kezdeményezés volt. Originalitása abban áll, hogy nem egy-egy filmes projektet valósít meg hátrányos helyzetű csoportok bevonásával vagy szereplésével, hanem a filmezés és média tevékenység része, eszköze az egyéni és közösségi képességek fejlesztésének. A VH rendszer működését a résztvevők szemszögéből dokumentálja és nyomon követi. A hétesi alkotásközpontú modellprogram eredményei:
Infrastruktúra
A telepen az áramszolgáltató együttműködésével több,mint 20 év után sikerült visszavezetni a közvilágítást. Ez után állami támogatással, a helyiekkel közösen minden lakásban teljes vezetékcserét végeztünk, majd mindegyik házba fölszereltük az előre fizetős, kártyás villanyórákat. Az életveszélyes és illegális áramvételezést így sikerült megszüntetni. Néhány a projektben foglalkoztatott helyi lakos mellett a telepen élő férfiak brigádokba szerveződve, kaláka munkában végezték el a belső felújításokat. Vízelvezető csatorna építése, a házak vizesedésének megszüntetése
Egészségügy
Az állandó szociális munkás jelenlétnek köszönhetően napi szintű jelző rendszert építettünk ki a helyi háziorvosokkal, védőnőkkel és a kórházzal. A szűréseken, kötelező védőoltásokon, tanácsadáson való megjelenést maximalizáltuk. A csótány- és rágcsálóirtást az utóbbi négy évben különböző támogatásokból finanszírozva félévente rendszeresen végre tudtuk hajtani az egész telepen. GSK gyógyszergyártó cég támogatásával 2 éven keresztül vény nélküli illetve vényköteles gyógyszereket biztosítottunk az ózdi kórház patikájával és a háziorvosokkal együttműködve. A gyógyszerek listáját helyi orvosok javaslatára, az igényeknek megfelelően dolgoztuk ki. A közösségi fürdőház/mosoda megépítésével napi szintű tisztálkodási és mosási lehetősége lett a telepen élőknek. A hidegebb téli hónapokban az iskolába, óvodába, munkába járást állandó ruha adományok gyűjtésével és célzott szétosztásával támogattuk, mérsékelve így a gyerekek, felnőttek megfázásból eredő szövődményes megbetegedéseit. A“telep doktor” programunk során havonta önkéntes orvosokat szerveztünk a telepre és a környező telepekre. Egészségügyi és életvezetési tanácsadást adtak, leletek és zárójelentések értelmezésében segítettek, valamint megfelelő szakorvosi ellátáshoz irányították a rászorulókat.
Adósság rendezés/jogviszony tisztázása
Az első nagy felújítási hullámban a helyiek önkéntes munkában, vakolták, festették, aljzat betonozták, szigetelték házaikat illetve helyrehozták életveszélyessé vált lépcsőiket. Elértük, hogy a befektetett anyag és munka költségét a helyi ingatlankezelő jóváírta lakbértartozásokból, így öt családnak lett bérlői jogviszonya, illetve a háztartások 90%-a lenullázta aktuális tartozását. A jogviszonyok tisztázásával több család jogosulttá vált a lakásfenntartási támogatásra, és egyéb alapszolgáltatásra. A lakbér és egyéb közüzemi tartozások mérséklése, részletekben történő fizetése folyamatos feladat volt. Állandó szociális munkás jelenléttel támogattuk a családok fizetési hajlandóságát, folyamatosan megbeszélve, hogy mikor milyen befizetés szükséges a végrehajtás elkerüléséhez. A törvény adta lehetőségekkel élve a két telepi kerti csapot sikerült közkúttá átminősíttetni, így a szociális alapellátást fedező vízmennyiség díja már nem terhelte a telepi családokat. Az alapítvány jogosultságot szerzett közérdekű önkéntes munka szervezésére, így a törvény szerint a szociális segélyhez kötelező évi harminc napot minden olyan telepi le tudta dolgozni, aki egyébként nem jutott helyben semmilyen munkalehetőséghez. A telepi önkéntesek például a telep takarításában, a mosoda üzemeltetésében, adományok szállításában és raktározásában vettek részt. Az önkormányzattal együttműködve kezdeményeztük egy adósságkezelő munkacsoport fölállítását. A helyben közmunkát szervező városi céggel és az ingatlankezelővel megállapodás született, melynek értelmében a lakbérrel, szemétdíjjal tartozók a közmunkából származó jövedelmükből általuk vállalt összeget levonathatják adósságukból. Az együttműködni kívánó adósok előnyben részesültek a közmunka helyek kiosztásakor. Magánszemélyek célzott adományából működtetett mikro-hitel programunk segítségével számos esetben sikerült megelőzni uzsora kölcsönök felvételét; temetés, gyógyszer, pénzbüntetések, utazás, élelmiszer, ruházat.
Foglalkoztatás
Saját programjainkon belül célunk volt, hogy minél több roma, hátrányos helyzetben élő foglalkoztatottunk legyen, a szociális munkában és a telep rehabilitációban telepi segítőket, az infrastrukturális fejlesztések során helyi segéd- és betanított munkásokat, az oktatásban helyi koordinátorokat alkalmazunk az aktuális projektek költségvetéséből. Közmunkába és a START közmunkaprogramba kerülést a munkaügyi központokkal és önkormányzattal együttműködve segítettük. Munkakeresésben való segítségnyújtásunk kiterjedt az önéletrajz írásra, a kapcsolatfelvételre a munkáltatókkal, és lehetőség szerint az utaztatás támogatására.
Oktatás/szabadidő/sport
Önkénteseink heti két nap alkotásközpontú fejlesztő, korrepetáló foglalkozásokat tartottak különböző korosztályú gyerekeknek. Jelzőrendszert építettünk ki az oktatási intézményekkel. Ennek köszönhetően azonnal értesültünk a gyerekeket érintő problémákról, lemaradásokról, sikerekről. A gyerekek hiányzása az intézmény vezetők visszajelzései alapján nagy mértékben csökkent, eredményeik javultak. Alkotásközpontú foglalkozásaink eredménye, hogy az állandó résztvevő gyerekek könnyebben, magabiztosabban nyilvánultak meg iskolai órákon is. Filmes médiaműhelyünk több díjnyertes alkotást hozott létre. A gyerekek évről évre megtapasztalták, hogy a folyamatos sikerélmény, pozitív visszajelzés a koncentrált, kooperatív munka eredménye. Állami intézményi szerepvállalással minden héten foci edzésre jártak a kamasz és a felnőtt, fiatal felnőtt korosztályos csapataink. Az edzéseket helyi sportedzők tartották. A folyamatos, gyerekekkel és szüleikkel folytatott konzultációk, informális találkozások, alkotó folyamatok során igyekeztünk a gyerekek reális, pozitív jövőképét erősíteni, támogatni. Kiskert programunkban kivétel nélkül minden család részt vett. A kertek felásása után megkapott vetőmagot, krumplit mindenki elvetette és gondozta, megbecsülte. Állami támogatással kiskert gondozói képzésben is részt vettek családjaink. A kulturális programokba, alkotó foglalkozásokba, a közös ünnepi eseményekbe, koncertekbe, képzőművészeti, színházi, filmes akciókba mindenki részt vett. A programok középpontjában a gyermekek és fiatalok állnak, de a korcsoportok, generációk kölcsönhatására építünk, és foglalkozunk a család egészével. Az alkotótáborok eredetiségét az adta, hogy a szegregátumon belül zajlott. Bevonzotta a városból, az országból, sőt külföldről is azokat is, akik egyébként soha nem voltak még roma telepen. Közel száz helyi és külsős önkéntes aktivista, szakember dolgozott a program során. A tábor a látogatók és ott élők közös munkájának eredménye egyúttal közös élménye volt. A hétesiek a “boldogság völgyének” hívták ilyenkor a telepet, amikor egyenrangú emberként, a közös munka és ünneplés során fölülemelkedhetnek a túlélésre kényszerítő mindennapokon.
Önkéntesek bevonása és képzése
Önkénteseink olyan szakemberek, akik szakmai tudásukkal járulnak hozzá a modell programhoz. Képzésük a gyakorlatban történik, vezetésünkkel és szupervízióval. Az önkéntesség helyi formái is kialakultak, az önkéntesek munkája példaként hatott a telepen élőkre. Száznál több regisztrált önkéntesünk van.
A kormány “A szegregált lakókörnyezetben és mélyszegénységben élők komplex lakhatási és képzéssel egybekötött munkaerő-piaci modellprogramja (TÁMOP 5.3.6)” egyik alapját adják az alkotásközpontú integrációs és szociális modell módszerei és eredményei. Ennek ellenére központosított állami szereplőknek szánták a szakmai támogató szerepet és azok szempontjai alapján dolgozták át a koncepciót. Az Alapítvány a Van Helyed! programjaiba továbbra is bevonja a Hétes telepi családokat, de settlement munkáját nem tudta folytatni.
